Aki az előző részegységek leírásán becsülettel végigrágta magát annak ez a fejezet már csak egy könnyed levezetés lesz. Tehát vágjunk bele: a teljes terhelési dúsítás.

Igazából ennek a berendezésnek a működése annyira magától értetődő, hogy nem is tudom, hogy mivel fogok tudni egy valamire való cikknek elegendő hosszúságnyit írni… 😀

Szóval, adott a padlógáz, mint üzemállapot. Mikor van szükség erre az üzemállapotra? Amikor a legnagyobb erőt kívánjuk kiszedni a motorból: előzéskor, nagysebességű utazáskor, lámpánál kiugráskor, esetleg lakókocsi emelkedőn való vontatásakor, stb. De egy kicsit leegyszerűsítve, amikor „menni akarunk, minta ‘zállat!” Ilyenkor mire van szükségünk? A legnagyobb erőre, amit a motorból ki tudunk szedni. És mi az, ami ilyenkor nem érdekel senkit? A fogyasztás. Tehát magától értetődő a dolog, hogy ezt egyetlen frappáns lépéssel meg lehet oldani: a keverési arányt a legnagyobb teljesítményt hozó értékig, ca. λ=0.9-ig dúsítjuk. Hogyan? Az alábbi ábrán látható módon beépítünk egy külön fúvóka-rendszert.

Az ábra Ts-sel jelöli és a torok fölé nyúlik be. Hogy működik? Amikor a torokban a légáram elér egy meghatározott értéket, akkor ez egy akkora vákuumot hoz létre a csőben, hogy képes lesz a benzint az úszóházbéli szintről egészen a torok fölé nyúló cső legmagasabb pontján átemelni, s ekkor megindul az áramlás. Ehhez persze nem elég csak a padlógáz, ehhez kell egy előre maghatározott fordulat is. Ha ez a két feltétel teljesül, akkor a csőben lévő fúvóka által áteresztett benzinmennyiség hozzáadódik a főfúvóka-rendszer által szállított keverékhez, s így a két rendszer által szállított keverék lesz az eredő keverék, ami a motorba jut. Ezt már csak kisbetűvel jegyzem meg, hogy a szofisztikáltabb karburátorokon ez a rendszer nem csak egy csőből és egy benzinfúvókából áll, hanem van egy féklevegő-furata is, hogy a fordulatfüggő túldúsítást is lekezelje. De ezt már csak az igen elvetemült, hozzám hasonló karburátor-b*ziknak, ööö, akarom mondani, megszállottaknak mondom… 🙂

Mi a helyzet az egy- és kéttorkú karbikkal, melyiknél hova van ez beépítve? Az egytorkúnál nem kérdés… 😆 Igazából a kéttorkúaknál sem, ott a másodikba. Hiszen ha nagyon menni akarunk, akkor nagyon tapossuk, akkor kinyit a teljesítménytorok is, és ekkor van szükség a plusz erőre is. Amíg csak az első torok van működésben, addig nincs szükség a keverék ilyen mértékű dúsítása általi plusz teljesítményre sem.

Hát, igazából ezt is sikerült megrágnunk, és még csak nem is volt mócsingos a koszt, ugye?

2010. november 1.