Adott egy népszerű Holley sportkarburátor, ami utólag lett felszerelve egy nagyon drágán megépített Corvette-re.
A probléma az volt, hogy úgy füstöl, mint egy Diesel, és persze a fogyasztása is ennek megfelelő. És mint hobbiautó, nem az a probléma, hogy sokat eszik (értsd, nagyon sokat!), hanem hogy így a motor is fuldoklik, tehát az erő sem tud kijönni belőle.
Mondjuk, hogy szereted a sört. Rendszeresen sörözgetsz is. De ha lekötöznek egy székre, hátrafeszítik a fejed, a szádba tesznek egy tölcsért, és ezt bekötik egy színültig lévő hordóba, és megnyitják, gondolom Te sem fogod annyira értékelni. Ez történt ezzel a motorral is.
A diagnózis érdekes része onnan kezdődött, hogy az alapjárati keverékcsavar szinte teljesen be volt tekerve, és mégis járt a motor, tehát valahonnan máshonnan kapott a motor benzint, mint az alapjárati rendszer. Volt ugyan túlnyomás-problémája is a motornak, de ezt orvosolva sem változott a tünet. Ekkor került asztalra, hogy kibogozzam.
A karburátor felépítése olyan, hogy az úszóház és a torok-öntvény között van egy szendvicspanel, rengeteg csatornával és furattal, amiken megy minden mindenhova. Benzin, levegő, emulzió, vákuum.
A toroköntvényre van illesztve a szendvicspanel, és a szendvicspanelra van rögzítve oldalról az úszóház. Természetesen mind a kettő között egy nagyon kritikus tömítéssel.
Ennél a karburátor konstrukciónál kiemelten kényes a rendszer arra, hogy az egyes csatornák hermetikusan el legyenek zárva egymástól. Hisz ha ez nem biztosított, akkor látható, hogy miután minden megy mindehova, nem csak szabályozatlanul folyhat a benzin a motorba, hanem akár simán üzemképtelenségig is eljuthatunk. És persze legkevésbé sem szerencsésebb helyzet, hogy ez a szendvicspanel mögött lévő benzin az úszóházból kifelé is folyhat, ami pedig már igen erősen tűzveszélyes is.
Eme konkrét karburátornál pedig erősen gyanúsan nem belevaló tömítést tettek bele előző megbontás alkalmával, amire az alábbi képen is jól látható, utólagosan bővített lyukak utalnak.
És itt figyeltem fel valami furcsaságra. Ha megnézitek a fentebbi képet, akkor láthatóak apró repedés-szerű vonalak. Öntvények készítésénél előfordulhat, hogy nem megfelelő anyaghasználat, nem megfelelő hűtési folyamatnál olyan feszültség marad az anyagban, ami valami csibészséget indít el.
Megnéztem közelebbről az öntvényt, és pirossal jelöltem azokat a helyeket ahol repedéseket láttam. Ez lett belőle:
Ennek már a fele sem tréfa. Azt ugyan nem látni, hogy ezek átérő repedések, vagy még csak kezdődő, de az a baj, hogy túl sok van belőlük. És sajnos azonnal magyarázná azt, hogy miért és honnan kapott ennyi benzint a motor. Megnéztem egy repedést egy órás nagyító alatt. Az sem nyugtatott meg.
Azt hiszem, ennyi felületi repedés mellett nem sok értelme van időt tenni abba, hogy ezek vajon átérő repedések-e, mert ha enyni repedés indult el, a felületen, akkor a hőtágulással, vibrációval csak idő kérdése, hogy ezek mikor fognak ténylegesen átérni, és összenyitni a különböző tereket, csatornákat. Úgy vélem, ezt az alkatrészt nyugodtan elengedhetjük…
u.i: érkezett egy rendkívül érdekes cikk-ajánló, az Ónpestis betegségét boncolgatva.
https://sapkajelvenyek.blog.hu/2018/12/09/a_gyujto_egyik_ellensege_onpestis
– Geree –